Ortopédia

Az ortopédia a csont- és izomrendszer veleszületett és szerzett rendellenességeire, működési zavaraira, ezek diagnosztikájára és kezelésére specializálódott szakterület. Az ortopéd szakorvoshoz ennek megfelelően mozgásszervi panaszokkal fordulnak a páciensek.

Melyek a leggyakoribb ortopédiai problémák?

Mikor érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni?

Az ortopédiai betegségek fő tünete a fájdalom, mely lehet izom/csonthártya vagy ízületi. Legalább három napja fennálló, nem szűnő fájdalom esetén – főképp, ha szúró jellegű vagy éles, mely pihentetésre sem csillapodik – érdemes orvoshoz fordulni. Éjszaka fellépő, lüktető fájdalommal is fontos felkeresni az ortopéd szakorvost.

Hogyan történik az ortopédiai vizsgálat?

A vizsgálat során az ortopéd szakorvos kikérdezi a pácienst korábbi betegségeiről, a családban előfordult megbetegedésekről, esetleges korábbi műtétekről, balesetekről. Az aktuálisan fennálló panaszokról, fájdalmakról is tájékozódik. Megtudja a fájdalom pontos helyét, intenzitását, a panaszok fennállásának idejét, gyakoriságát, és azt, hogy köthető-e napszakhoz, tevékenységhez. Tájékozódik továbbá a páciens életviteléről, aktivitásáról is.

Ezt követően a panaszos testrész fizikális vizsgálata következik, mely során a szakorvos megfigyeli, hogy az érintett testrészen látható-e elváltozás, majd funkcionális vizsgálatokat végez az érintett végtag működését ellenőrizendő. Végül a panaszos terület érző- és mozgatóreflexeinek működését vizsgálja.

Amennyiben az ortopéd szakorvos úgy ítéli meg, hogy a pontos diagnózis felállításához egyéb vizsgálat (pl. röntgen, ultrahang, esetleg MR vagy CT) szükséges, úgy javaslatot tesz ezen képalkotó vizsgálat(ok) elkészítésére.

A diagnózis felállítása után az ortopéd orvos személyre szabottan határozza meg a leghatékonyabb kezelési módot.

Mi az ortopédiai kezelések célja?

A cél minden esetben az, hogy a páciens visszanyerje korábbi mozgáskészségét, illetve mozgása ismét fájdalmaktól mentes legyen.

Ortopédia kezelési lehetőségek

A kezelési lehetőségek a páciens állapotától és a betegség típusától függően igen széleskörűek. A konzervatív terápia történhet gyógyszeres kezeléssel, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító injekciók adásával, gyógyászati segédeszközök igénybevételével, fizikoterápiával, gyógytornával, esetleg gyógymasszázzsal kiegészítve.

A páciens panaszai alapján akkor jön szóba műtéti megoldás, amikor az egyéb, konzervatív kezelések nem járnak eredménnyel.